interjú

2013. július 27.

Márta Pista elárulja mik az igazi értékek a Völgyben

Márta Pista tizenöt perce mondta, hogy üljünk le beszélgetni. Azóta elintézett tíz dolgot, öten hívták, négy emberrel beszélt legalább egy mondatot. Mire végre leülünk egy árnyékos helyre, már csak az van hátra, hogy Varnus Xavérral egyeztessen.

Mennyi ideje tart ez és hogy bírod?

 

Jelen pillanatban 23 éve. Ez a dolgom, ez nem „bírás” kérdése. A fesztivál tíz napja erről szól, de minden az előkészítésen múlik. Amennyiben 100 százalékig előkészítünk mindent, akkor már csak a napi gondokkal kell megküzdeni. A stáb remek munkát végez, ez az én szerencsém is. Év közben is dolgozunk természetesen, ilyenkor álmodunk. Megálmodjuk a következő évet. A 23 év alatt nagy tapasztalatokra tettünk szert. De! Szeretek a rutin ellen dolgozni, mert az fásulttá tesz, begyöpösít, és „elhal” a gondolkodás. Ezért a Völgynek mindig szüksége van azokra az emberekre, akik új színt, vagy ötletet hoznak be a fesztivál életébe.

 

Ez folyamatos megújulást jelent?

 

Nem, a Völgy sajátságos evolúciós utat jár be. Mikor elkezdtük nem volt tudatos a fejlődése. A kezdet véletlen volt és részben a folytatás is. Az Egylet azért alakult, hogy legyen újra az Eger patakban víz, de ha már a névben ott van a kulturális szó, akkor csináljuk azt is. Nevetőgörcsöt kaptam, mikor azt mondta valaki, hogy lehet akár 10 ezer látogató is, aztán lett 100 ezer, 2007-ben meg 260 ezer. Ekkor értettem meg, hogy a törökök és a tatárok alatt miért nem pusztultak el a falvak, ugyanis a települések túlélési ösztöne emberfeletti. Nem csak, hogy nem mentek tönkre, de még profitálnak is belőle.

 

Nem is számít mennyien jönnek?

 

Szerencsére soha nem voltunk a különböző nézőszámok bűvkörében. A 260 ezer embernek örültem, de nem ez volt a cél. A településfejlesztés, az igen, amihez csak forrást és keretet biztosít a fesztivál. Két múzeumot hoztunk helyre, hidakat csináltunk meg, négy kötet jelent meg, Kapolcs teljes történetét fölmértük. A fesztivál oldalvizén történnek az igazán fontos dolgok. Most például addig nem fogok nyugodni, míg nem dohog újra a Falumalom kereke.

 

Számodra ezek a felemelő pillanatok?

 

Ha valami értelme volt a Völgynek, akkor az, hogy Orsós János, aki kiváló kőműves egyébként, háromnapos cigányfesztivált rendez a saját udvarán. Megfigyelték, hogy működik a többi udvar, és egyszer csak szólt, hogy mit szólnánk, ha ő is belevágna. Roma olvasósarkot, kiállítást csinálna, jönnének zenekarok. Ez az egyik legcsodálatosabb dolog, ami történhetett Kapolcson. Vagy például nagy örömömre megteremtődött a lehetősége, hogy családok vendégasztalokat rakhassanak ki, és házi koszttal várják az éhes látogatót. Idén immár kilenc ilyen család van, ez az igazi öröm, nem a nagy számok.

 

Aki már járt Kapolcson, szinte előtte a kép: Márta Pista egy kis elektromos autón jön és megy. Miért ezzel közlekedsz a Völgyben?

 

Fontos a környezettudatosság. Amellett, hogy pici és mozgékony, amellett nagyon hasznos is, ugyanis nem szennyezi a környezetet. Fontos figyelni erre, hiszen a 10 nap megterhelő, rengeteg autó fordul meg. Mindig felhívjuk a figyelmet, hogy lehetőség szerint legalább a falvakban gyalog, vagy biciklivel közlekedjenek a vendégek. Nem véletlen került be az Egylet nevébe a természetvédelmi szó, igaz, a hangsúlyos munkák az év közben, és nem a fesztivál pompája alatt zajlanak.

 

Nuszbaum Tibor

Szerző: 
Nuszbaum Tibor
Kategória: 
Sztori
Történetem ideje: 
2013. július 27.
Művészetek Völgye a Youtubeon Művészetek Völgye mobil alkalmazás Művészetek Völgye jegyvásárlás

További történetek

1995. július 24.
2010. augusztus 04.
2011. július 05.
2012. július 21.

Oldalak

Oldalak