kapolcsi malmok

2012. augusztus 04.

A kapolcsi malmokrúl

Balázs György molinológus mesternek egyszer, ismerve szenvedélyes viszonyát a malmokhoz, ajándékoztam egy spanyol nyelvű malmokról szóló könyvet, amire véletlen leltem rá. Szinte önmeghatódva adtam át, mire közölte, hogy ez neki megvan, és volt Valenciában abban a múzeumban, ahol kiadták.

Megkérte őket, hogy engedjék be abba a raktárba, ahol a 36. oldalon, az ábrával jelölt malomkövet tárolják, merthogy neki valami nagyon gyanús. Megnézve rájött, hogy a malomkő közepén az nem malomipari alkatrész, amit a derék spanyolok odaálmodtak, hanem egy szőlészeti. Javasolta nekik, hogy gondolják újra a dolgot.

 

A malmok szakértője jelenleg a kapolcsi Szaller malomban rendel, mesél az érdeklődőknek és azon töri a fejét, hogyan lehetne végre teljesen felújítani a malmot. Az 1700-as évek végén már meg volt írva, hogy kilenc malom élénkíti az Eger patak vizét Kapolcson. Nagyjából ez a szám helytálló is, néha összekavarta a végeredményt, hogy az egy malomhoz tartozó gabona- és deszkametsző egységeket külön malomként számolták, és több jött ki, de kilenc az – mondja.

 

Az emberek nagy része egyből a lisztre asszociál, ha meghallja a szót, hogy malom. Ám közel sem a gabonaőrlés volt az egyetlen felhasználási területük. Ha a malomra úgy tekintünk, mint egy energiatermelő készségre, akkor azt kell lássuk, hogy minden akkoriban megtermelt energiát a malom által kapták az emberek. A víz erejét felhasználva forgómozgást hoz létre és ehhez lehet kapcsolni mindenféle egyéb munkagépeket. Hengerszéket, fűrészt, kalapácsot, és így tovább. Az 1870-es években a budapesti malomipar robbanásszerű fejlődésen esett át, ami kihívás elé állította a kisebbeket. Ahogyan az lenni szokott a túléléshez lépést kellett tartani a nagyokkal, ezért Kapolcson is, a nagyobb teljesítmény érdekében 4-5 méterről a kerékátmérők megnőttek 6-7 méteresre. Később turbinák és ikerturbinák bevonásával még termelékenyebbek lettek a helyi malmok is. A következő leselkedő veszélyt a 20-as évek végén kirobbanó gazdasági világválság hozta, hiszen éppen azokat a fejlesztéseket veszélyeztette, amik a fennmaradáshoz szükségesek lettek volna, mert a tulajdonosok banki hitelekből gondolták fedezni ezeket. Amelyikőjük jól tervezett, azért a 40-es évekre túlélte a válságot és a malma is megmaradt. A sors iróniája, hogy 1951-52-ben államosították is szépen a legtöbbjüket. Ez gyakorlatilag a malmok tönkretételét jelentette. Még a berendezéseket is összetörték, hogy ne használhassák, illetve lepecsételték, lezárták őket. Az embereket meg kényszerítették, hogy állami cégektől vegyék a lisztet.

 

Sajnos ezek a malmok egyre inkább pusztultak, tönkrementek. Mikor a bauxit bányászat miatt eltűnt a víz az Eger patakból, működő malom már csak hírmondónak maradt. Hogy ne legyen ilyen csúnya a jövő, ezért egy turisztikai pályázatot adnak be, amiben Gyuri lát lehetőséget a Szaller-malom helyreállítására is. Tavaly már volt egy ígéret a Vidékfejlesztési Minisztériumtól, aztán amit valamilyen úton-módon mégsem váltottak be. A felújítást elkezdtük, gyakorlatilag önköltséges alapon. Vegyszereket vettünk, az őrlőszintet portalanítottuk. Rengeteg szemetet kivittünk és lekezeltük a fa részeket ápolószerekkel. A hengerszékeket is szétszedtük, megtisztítottuk. Amíg nem kapunk támogatást, addig csak így szépen lassan. Ha persze nyernénk a pályázaton, akkor a még a meder helyreállítást is meg lehetne csinálni, tokkal-vonóval mindent, hogy a maga igaziságában pompázzék ismét a Szaller-malom. – teszi még hozzá, és belegondolva tényleg: igen sokat beszélnek értékmentésről, igen sokan. Itt van a lehetőség egy tiszta ügy mögé beállni.

 

Hajrá-hajrá!

 

Nuszbaum Tibor

Szerző: 
Nuszbaum Tibor
Kategória: 
Sztori
Történetem ideje: 
2012. augusztus 04.
Művészetek Völgye a Youtubeon Művészetek Völgye mobil alkalmazás Művészetek Völgye jegyvásárlás

További történetek

2014. július 10.
2014. július 30.
2014. július 30.
2014. július 30.
2014. július 31.

Oldalak

Oldalak