1994. július 21.

CSOTRISHOW DÖRÖGDÖN

A róka, mint a neve is mutatja, igen ravasz állat. Nem véletlen hát, ha az utóbbi hétvégén, amely egyúttal útvége is vala, Taliándörögdön biza meg-megdördültek a nyárdereki fellegek sztálinorgonái. (Azt hiszem, ideje átcsapnom enkiadású alanyi költészetbe!)

Mindez azonban egyáltalán nem zavarta a háromnapos fiesztára öszvesereglett pár ezernyi arrafele LőDÖRÖGDőt... Idén Kapolcs helyett az egyik tavalyi "Mellék" helyszín kért s kapott főszólamot, hála a Fazekas Miklós polgármester vezette lelkes helybélieknek, illetve a községben enyhre lelt fővárosi (élet)művészek kemény magjának, élükön a sporsorok tőgyét meglehetős tehetséggel fejegető Galkó Balázzsal (ld. All Star affér!), illetve a községbe férjesült Pallagi Anikóval, aki szerintem még alszik, mikor e számunk kislisszol a nyomdából. A számos csúcspont ill. katartikai tetőzés egyike minden kétséget kizárón a vasárnap kora délutáni csotroga-trogya-csettegő-, ill. prüttyögőverseny vala, melyen is több mint tucatnyi, zömében a hiánygazdálkodás serkentette honi furmány folyományaképp létrejött munkagép, mondanám lassú jármű vett részt. Az eseményeket jelen cikk szerzője celebrálta, jó két órán keresztül. Ízléstelen volna, hogy teljesítményét maga minősítse, de állampolgári jelzések alapján annyit azért mondhatunk, (in-und-exkluzíve Sanyi) nem volt ám piskóta, mi megesett az egyebekben álmos dörgőolaszi (magyarítám Taliándörögdöt) focipályán. Az alkalomra tuningolt és dekorált, zömében kétütemű csotrogák elébb seregszemle formájában borították be bódítón kékes füstjükkel a csöndesebb napokhoz szokott falucska főutcáját, majd fölsorakoztak a focipályán, ahol is addigra már tekintélyes számú érdeklődő sereglett egybe. A gépeket és alkotóikat Sanyi szerző mutatta be a nagyérdeműnek, maga is meglepő technikai ekszpírienszekre téve szert eközben. Idejekorán - ahogy illik öt-öt tagú szakmai, ill. társadalmi zsüri választatott. Az előbbi szóvivőjévé a föladatnélküliségtől kissé feszengő Márta zeneművész küzdötte föl magát, szárnya alá gyűjtve Fazekas Miklós polgármestert, Jack Tibor belsőépítész, környékbeli lakost, Galkó Balázs mindenes és kínai tornacsuka tulajdonost, valamint javaslatomra Pesty Black Boxot. A kissé barokkosra sikeredett – vajh, miért? – szemle után válogatott ügyességi föladatok következtek: elébb a Guinness-t megszégyenítő számban kaptak önkéntesek egy-egy csotrira, (melyikre fér több?), majd pediglen egyik kezükben egy pohár vizet balancérozva kelletett versenyzőinknek végigmanőverezniük a babkarókkal szlalomosított pályán. A permanensen nehéz helyzetben leledző, az alkalomhoz illő gondterhelt pofát viselő zsűri nemcsak az időt, hanem milliméterpipetta segítségével a poharakban maradt víz mennyiségét is aggodalmasan mérte, illetve táblázatolta. (Hej, Wassermann, Wassermann!) Befejezésül Forma-1-es gyorsasági téboly következett, melynek során az egyik komoly esélyes, Csettegő (de Csucsu) kormányműve felmondta a szolgálatot és biza nekimanőverezett a kapufának. Lett volna még tarsolyunkban számtalan idétlen ötlet, de a szárnyakon tovasuhanó idő Sanyi – ill. a vészesen burukkoló esőfelhők arra késztettek, hogy izibe eredményt hirdessünk. Ez nem vala könnyű, számos szempontot egyesített a Jack Tibi vezette táblázat. Az esztétikai kategóriában hármas holtverseny alakult ki. Pegacsotri, Sárkánygép és Csühi egyaránt 1-1 Galkóné Ludmány Mária által porcelánolt kerti törpét kapott az obligált pezsgővel egyetemben, kiegészítve egy-egy Dörögdi Ténta föliratú borosbutykossal. A magát megmakacsoló Csühit példás sportszerűséggel vontató Melinda egy darab fair-pléhdíjban részesült, melyet is a magánéleti munkássága részeként a helyszínen - spontán tartózkodó Dóra (aus dem Glücksrad) adta át egy-egy pár cuppanós busszerli keretében.

Szerző: 
Fábri Sándor
Kategória: 
Sztori
Történetem ideje: 
1994. július 21.
Művészetek Völgye a Youtubeon Művészetek Völgye mobil alkalmazás Művészetek Völgye jegyvásárlás

További történetek

1995. július 24.
2010. augusztus 04.
2011. július 05.
2012. július 21.

Oldalak