Mennyi ideje tart ez és hogy bírod?

Jelen pillanatban 23 éve. Ez a dolgom, ez nem „bírás” kérdése. A fesztivál tíz napja erről szól, de minden az előkészítésen múlik. Amennyiben 100 százalékig előkészítünk mindent, akkor már csak a napi gondokkal kell megküzdeni. A stáb remek munkát végez, ez az én szerencsém is. Év közben is dolgozunk természetesen, ilyenkor álmodunk. Megálmodjuk a következő évet. A 23 év alatt nagy tapasztalatokra tettünk szert. De! Szeretek a rutin ellen dolgozni, mert az fásulttá tesz, begyöpösít, és „elhal” a gondolkodás. Ezért a Völgynek mindig szüksége van azokra az emberekre, akik új színt, vagy ötletet hoznak be a fesztivál életébe.

Ez folyamatos megújulást jelent?

Nem, a Völgy sajátságos evolúciós utat jár be. Mikor elkezdtük nem volt tudatos a fejlődése. A kezdet véletlen volt és részben a folytatás is. Az Egylet azért alakult, hogy legyen újra az Eger patakban víz, de ha már a névben ott van a kulturális szó, akkor csináljuk azt is. Nevetőgörcsöt kaptam, mikor azt mondta valaki, hogy lehet akár 10 ezer látogató is, aztán lett 100 ezer, 2007-ben meg 260 ezer. Ekkor értettem meg, hogy a törökök és a tatárok alatt miért nem pusztultak el a falvak, ugyanis a települések túlélési ösztöne emberfeletti. Nem csak, hogy nem mentek tönkre, de még profitálnak is belőle.

Nem is számít mennyien jönnek?

Szerencsére soha nem voltunk a különböző nézőszámok bűvkörében. A 260 ezer embernek örültem, de nem ez volt a cél. A településfejlesztés, az igen, amihez csak forrást és keretet biztosít a fesztivál. Két múzeumot hoztunk helyre, hidakat csináltunk meg, négy kötet jelent meg, Kapolcs teljes történetét fölmértük. A fesztivál oldalvizén történnek az igazán fontos dolgok. Most például addig nem fogok nyugodni, míg nem dohog újra a Falumalom kereke.

Számodra ezek a felemelő pillanatok?

Ha valami értelme volt a Völgynek, akkor az, hogy Orsós János, aki kiváló kőműves egyébként, háromnapos cigányfesztivált rendez a saját udvarán. Megfigyelték, hogy működik a többi udvar, és egyszer csak szólt, hogy mit szólnánk, ha ő is belevágna. Roma olvasósarkot, kiállítást csinálna, jönnének zenekarok. Ez az egyik legcsodálatosabb dolog, ami történhetett Kapolcson. Vagy például nagy örömömre megteremtődött a lehetősége, hogy családok vendégasztalokat rakhassanak ki, és házi koszttal várják az éhes látogatót. Idén immár kilenc ilyen család van, ez az igazi öröm, nem a nagy számok.

Aki már járt Kapolcson, szinte előtte a kép: Márta Pista egy kis elektromos autón jön és megy. Miért ezzel közlekedsz a Völgyben?

Fontos a környezettudatosság. Amellett, hogy pici és mozgékony, amellett nagyon hasznos is, ugyanis nem szennyezi a környezetet. Fontos figyelni erre, hiszen a 10 nap megterhelő, rengeteg autó fordul meg. Mindig felhívjuk a figyelmet, hogy lehetőség szerint legalább a falvakban gyalog, vagy biciklivel közlekedjenek a vendégek. Nem véletlen került be az Egylet nevébe a természetvédelmi szó, igaz, a hangsúlyos munkák az év közben, és nem a fesztivál pompája alatt zajlanak.

Nuszbaum Tibor