Temető. A temetőt (46° 57' 24.16" N  17° 36' 26.88" E ) egyszerre használta a többséget alkotó evangélikus közösség és kisebbséget alkotó katolikusok. Vélhetően a 18. század elejétől már temetőként használták a kertet. A 19. század végi állapotok utolsó emlékeiről Dénes Gyuláné Szuper Irma nyugalmazott tanítónő néprajzi gyűjtése alapján alkothatunk képet. Az 1973-ban még leírt szív alakú sírköveket a templomhoz közel találjuk.